SCOP, COP, EER SEER…Hatalmas kavarodás van a fejekben ezekkel a rövidítésekkel kapcsolatban. Mindenki mást mond, mire kell figyelni? Mit kell nézni? Ebben a cikkben ezt fogjuk kitárgyalni. 

A fűtésre használt hőszivattyúk, csak nem olyan régen jöttek be a közgondolkodásba (pedig a hőszivattyúkat eredetileg pont erre szánták). A legnépszerűbb fűtő/hűtő hőszivattyús berendezések eddig a split klímák voltak, ahol arra kellett a fókuszt helyezni, hogy mennyire jól képes hűteni a készülék.
Ennek a hűtési hatásfoknak az összehasonlítására találták ki az EER (Energy Efficiency Ratio) értéket.  

COP

A COP érték széles közönség számára Magyarországon 2022 augusztusában lett érdekes, mikor a gáz és az áram árak elszálltak. Mindenki olcsóbb fűtési megoldások felé próbált menni. Itt is létezik egy érték, amivel meg tudjuk mondani, hogy egy hőszivattyú, vagy egy klíma, mennyire energiatakarékosan tud fűteni. A COP érték pontosan azt határozza meg, hogy 1Kw áramból mennyi Kw hőenergiát képes készíteni. Tehát ha a klíma bizonyos körülmények között 1Kwh áramból képes csinálni 5,5 Kw hőenergiát, akkor a pillanatnyi COP értéke 5,5. De a probléma itt is hasonló mint az EER értéknél, hogy bizony ezek pillanatnyi értékek, így összehasonlíthatatlanok.  

SCOP

A megoldás is hasonló, mint az SEER értéknél. Létrehozták az SCOP (Seasonal Coefficient of Performance) értéket, ami már nem egy pillanatnyi állapotra vonatkozik, hanem egy teljes, átlagos szezon alatti hatásfokot jelent. Tehát egy szabvány alapján meghatározott átlagos éves fűtési áramfogyasztást elosztanak az ugyanezen időszak alatt a készülék által előállított hőenergiával, így megkapják, hogy mennyire energiatakarékos a készülék. Két értéket számolnak ki, egyet 35°C-os és egyet 55°C-os előremenő hőmérséklet mellett.  

EER

Ez egy arányszám, ami a felhasznált energiának, és a hűtési energiának az aránya. Tehát, ha egy hőszivattyú vagy klíma 1Kwh energia felhasználásával 4Kwh hűtési energiát képes „leadni” (igazából felvenni, hiszen az energia áramlás iránya a hűtésnél fordított), akkor az EER= 4 Kw/Kw.  

Lehet látni, hogy ez az érték minél magasabb annál jobb, tehát annál több hűtési energiát képes felhasználni, 1Kwh áram felhasználásával. Fontos megemlíteni, hogy ez egy pillanatnyi érték, ami folyamatosan változik attól fűggően, hogy megkora a belső és külső hőmérséklet (hőszivattyúknál a külső és a víz hőmérséklet) 

SEER

Mivel az EER érték folyamatosan változik, a különböző készüléktől független hatások miatt, ezért ezt még lehetetlen a készülékek hatásfokának összehasonlítására használni. Ezért kitalálták az SEER értéket (Seasonal Energy Efficiency Ratio). Ez egy szezonális hatásfokot jelent, tehát egy teljes működési szezon átlagos hatásfokát jelenti.  
Az európai Unió kidolgozott egy szabványt az átlagos működési körülményekre, ami alapján meg lehet becsülni a teljes szezonon keresztüli működés utáni hűtési hatásfokot.  
Ezt az értéket már össze lehet hasonlítani a különböző gyártók esetében. 

Összegzés

A fentiekből látszik, hogy amire figyelni kell, és amivel össze lehet hasonlítani a készülékek hatékonyságát, az az SCOP és az SEER érték. Mindkét esetben minél nagyobb az érték, annál energiatakarékosabban működnek a hőszivattyúk. 

Az Európai Unióban  az energiaosztályokat arra hozták létre, hogy egy átlag ember is meg tudja mondani első ránézésre, hogy melyik fűtőkészülékkel tud több energiát spórolni.