Melegít-e a hőszivattyú -20°C-ban? Igen – de nem mindegy, hogyan van tervezve

Amikor kint odakoppan a hideg, előjön a klasszikus kérdés: „Oké, oké… de -20°C-ban is lesz meleg?”
A válasz: lesz, ha a rendszer nem papíron, hanem valós körülményekre van kitalálva.

A félreértés ott kezdődik, hogy sokan a „működést” összekeverik azzal, hogy ugyanannyit tud, mint enyhe időben. Pedig a hideg fizikája egyszerű: minél hidegebb a levegő, annál kevesebb hőt lehet belőle kinyerni, és annál többet dolgozik a gép.

1) Mit jelent az, hogy „működik” -20°C-ban?

Három külön szint van:

1. A) Elindul és üzemel
   Sok modern levegő-víz hőszivattyú gyártói adatai szerint nagyon alacsony külső hőmérsékletig is üzemképes (egyes rendszereknél -25°C-ig is). Például a Daikin egyes Altherma megoldásainál -25°C-ig említ működést, és -15°C-nál is magas előremenőt célzó működést.
2. B) Ki is fűti a házat
   Ez már nem csak a gép kérdése, hanem a ház hőigénye + hőleadók + előremenő hőfok + méretezés együtt.
3. C) Ki is fűti, és közben jó a hatásfok
   Itt jön képbe a COP/SCOP, és az, hogy radiátorral 50–55°C előremenő kell-e, vagy padlófűtéssel elég 30–35°C. (Óriási különbség.)

Pro tipp: a hőszivattyú „szuperereje” a minél alacsonyabb előremenő hőmérséklet.

2) Miért csökken a hatásfok hidegben?

A hatásfokot sokszor EN szabvány szerinti mérési pontokon adják meg (pl. A7/W35: 7°C külső levegő, 35°C fűtővíz). Ezek segítenek összehasonlítani gépeket, de nem egyenlők a magyar valósággal egy rosszul szigetelt házban, 55°C-os radiátoros körrel.

Hidegben két dolog történik:

• A kompresszornak nagyobb „hőlépcsőt” kell áthidalnia, ezért nő a felvett villamos teljesítmény.
• Gyakoribb a leolvasztás (defrost): párás, hideg időben a kültéri hőcserélő jegesedhet, ilyenkor a gép időnként leolvaszt — ami rövid ideig rontja az átlagos hatásfokot.

3) A valós kérdés: „-20°C-ban ki tudja-e fűteni a te házadat?”

A „működik-e” helyett ezt érdemes kérdezni:

• Mennyi a házad csúcshőigénye a leghidegebb napokon?

• Mekkora előremenő kell a hőleadóid miatt? (35–45°C vs. 50–60°C = óriási különbség)

• A kiválasztott gép hidegben mennyi fűtőteljesítményt tud ténylegesen leadni?

4) Mikor bukik el a hőszivattyú extrém hidegben?

A top 5 tipikus ok:

1. Alulméretezés: enyhébb időre lett méretezve, a csúcshőigényt nem bírja.
2. Túl magas előremenő igény: régi radiátorok, kicsi hőleadó felület → 55–60°C kellene, ami hidegben drága.
3. Rosszul beállított fűtési görbe: a rendszer „túlfűt”, majd visszavesz → rossz komfort, rossz fogyasztás.
4. Leolvasztási veszteségek + rossz telepítés: rossz helyre rakott kültéri, rossz légáramlás.
5. Rásegítés rossz logikával: ha van kiegészítő fűtés, annak okosan kell belépnie (nem állandóan).

5) Hogyan csináld úgy, hogy -20°C-ban is komfort legyen?

Ez az a rész, amit az olvasó imádni fog, mert gyakorlati.

Ellenőrzőlista vásárlás/tervezés előtt:

• Hőszükséglet számítás (nem „hasraütés”): mennyi kW kell -13 / -15 / -20°C körül?
• Hőleadók felmérése: padlófűtés / nagy felületű radiátor / fan-coil?
• Cél: alacsony előremenő: ha 35–45°C-on ki tudod fűteni, nyert ügyed van.
• Modelladatok értelmezése: nézd meg nem csak A7/W35 ponton, hanem hidegebb pontokon is, mit tud. (A szabványos tesztpontok léteznek, de a lényeg: ugyanazon pontokon hasonlíts.)
• Beüzemelés + utánállítás: a jó gép is lehet drága, ha rosszul van beállítva.

6) A nagy kérdés: „És mennyibe kerül -20°C-ban?”

Őszinte válasz: hidegben drágább, mert romlik a hatásfok és nő a hőigény. De ez nem jelenti azt, hogy „nem éri meg”. A jó rendszerek télen is tudnak stabilan működni — és az éves átlag számít igazán. „Az Orion Pro Line hőszivattyúknál is igaz: a hidegbeli komfort nem csak a gépen múlik, hanem a méretezésen, a hőleadókon és a beállításokon. A pontos hidegüzemi tartományt és teljesítményadatokat mindig az adott modell adatlapja alapján érdemes megítélni.”

Mini-FAQ

Melegít-e a hőszivattyú -20°C-ban?
Igen, megfelelő típus és tervezés mellett.

Kell hozzá fűtőpatron?
Nem „kötelező”, de sok rendszerben biztonsági rásegítésként jelen van. A cél: ritkán, csúcsban használni.

Radiátoros házban is működik?
Igen, de kulcs: előremenő hőfok és radiátor méret. Sokszor radiátorcsere vagy bővítés kell a jó hatásfokhoz.

Mi a legnagyobb tévhit?
Hogy „-5°C alatt nem ér semmit”. A valóság: működik, csak jó méretezés és beállítás kell.

Szeretnéd tudni, a te házad -20°C-ban mire számíthat?
Írd meg hello@likehoszivattyu.hu: milyen a fűtésed (padló/radiátor), mekkora a ház, és kb. milyen a szigetelés — és adok egy gyors, érthető keretet:

• milyen előremenővel reális tervezni,
• hol csúszhat el a fogyasztás,
• és mire figyelj a kiválasztásnál (hogy ne legyen drága meglepetés).